Van egy majmom, neve Miki,
mindenki csak becézgeti.
Mikikének szólítják őt,
megcsodálja a sok felnőtt.
Mondogatják a gyerekek:
De szép majmocskád van neked!
Büszke is vagyok rá nagyon,
magára őt nem is hagyom.
Miért kedves a számomra?
Mert ő vigyáz az álmomra.
Mellettem csücsül az éjjel,
betakar a kis kezével.
Mindig fülig ér a szája,
örömet hoz a világba.
A legboldogabb én vagyok,
hisz' vele sokat kacagok.